Az ELDIA projekt és konzorcium (HUN)

Details

Category: General information

Multidiszciplináris kezdeményezés kisebbségi és közvetítő nyelvek, valamint a nyelvmegmaradás kutatásának felélesztésére

Európa nyelvi térsége alapvető változásokat él meg. A nyelvpolitika, az oktatás, a migrációs minták stb. innovációi és fejlődési irányai kihívást jelentenek, és megváltoztatják a nyelvek szerepét és funkcióját az egyes államok, etnikai csoportok és nemzetek között és ezeken belül egyaránt. Az ELDIA (Európai Nyelvi Diverzitás Mindenkinek) interdiszciplináris kutatási projekt az egyéni és a közösségi többnyelvűség fejlesztésére, újraértékelésére és koncepciójának új kidolgozására. Hat európai ország nyolc egyetemének alkalmazott nyelvészei, szociolingvistái, jogászai, statisztikusai és szociológusai működnek együtt azért, hogy hozzájáruljanak a mai Európa helyi, „nemzeti” és „nemzetközi” (közvetítő) nyelvei interakciójának jobb megértéséhez. Az empirikus kutatást kiválasztott többnyelvű közösségekben végezzük, amelyek lefedik a különböző politikai és szocioökonómiai helyzetű európai nyelvi kisebbségi közösségeket (kisebb és nagyobb lélekszámú, autochton vagy migráns, veszélyeztetett vagy vitális, magas, vagy alacsony fokú nyelvi standardizációval rendelkező közösségek). Minden érintett nyelv a finnugor nyelvcsalád tagja. A nemzetközi szociolingvisztikai szakirodalom ennek a nyelvcsaládnak eddig kevés figyelmet szentelt. A projekt eredményei azonban átvihetők, generalizálhatók: hozzájárulnak a többnyelvűség vizsgálatához, valamint a nyelvpolitika fejlődéséhez a más(abb) típusú többnyelvű kontextusokban Európában és azon kívül is.

Kv(N): kven (finnmarki finn) nyelv Norvégiában NS (N):északi számi Norvégiában Me(S): meänkieli (tornedali finn) Svédországban SF(S): svédországi finn nyelv Ka(F): karjalai nyelv Finnországban Ka(R): karjalai nyelv Oroszországban Es(F): észt nyelv Finnországban Ve(R): vepsze nyelv Oroszországban Võ(E): võro (délkeleti észt) nyelv Észtországban Se(E): seto (szetu) nyelv Észtországban Se(R): seto nyelv Oroszországban Es(G): észt nyelv Németországban Hu(A): magyar nyelv Ausztriában Hu(S): magyar nyelv Szlovéniában

A projekt szisztematikus és általánosító módon írja le, méri és értékeli az európai nyelvek közti egyensúly változását azáltal, hogy létrehoz egy összehasonlító méréseket lehetővé tevő, könnyen alkalmazható eszközt, ez pedig az Európai nyelvi vitalitást jelző barométer (EuLaViBar). Ez az eszköz lehetővé teszi a) nyelvi diverzitás, b) a különböző közvetítő nyelvek különböző kontextusokban való használata, valamint c) a nyelvi vitalitás, a nyelvmegőrzés és a nyelv veszélyeztetettsége alapján létrejövő nyelvi helyzetek elemzését és megvitatását. Továbbá ki kívánunk fejleszteni egy olyan általános és tesztelhető modellt, amely a közvetítő nyelvek nemzetközi, nemzeti és regionális összefüggéseinek európai gyakorlatát mutatja be.

A projekt legalább három tekintetben közelít újszerűen az európai többnyelvűség jelenségéhez:

1) Új alapokra helyezi az európai nyelvi diverzitást: A hangsúlyt a választott (elit) többnyelvűségről (egy európai nemzeti nyelv egynyelvű beszélője megtanul nagyobb európai nyelveket, pl. az angolt vagy a franciát) a többnyelvűség új értelmezésére kívánjuk helyezni. Ennek értelmében a többnyelvűség az Európai kulturális örökség része, ahol a nemzeti és regionális/kisebbségi nyelveket éppúgy használják, mint a nemzetközi közvetítő nyelveket.

2) Interakciós és konstruktivista modellt vezet be: Itt a hangsúlyt a konfliktus alapú modellekről (nyelvi rivalizálás, a többnyelvűség mint pszichológiai vagy szocioökonómiai teher az egyén vagy a társadalom számára) olyan modellekre helyezzük, amelyek a társas dialogizmust és a közös cselekvést helyezik előtérbe. A „nyelviség”, a nyelv mint elvont rendszer helyett a „nyelvelést”, azaz az aktív nyelvhasználatot és nyelvválasztást preferáljuk.

3) Differenciáltabban szemléli a kisebbségi nyelveket: Itt a hangsúly az adott nyelven való beszélés/értés vs. nem beszélés/nem értés leegyszerűsített kérdéséről áttevődik a nyelvnek mint szimbolikus funkciók és kulturális értékek hordozójának komplex szerepére, valamint a nyelvre épülő kulturális gyakorlatok széles spektrumára.
A projekt eredményeit tudományos fórumokon (folyóiratokban, konferenciákon), valamint a projekt honlapján (fejlesztés alatt), továbbá más, a szélesebb közönségnek szánt rendezvényeken kívánjuk közzétenni. Fontosnak tartjuk, hogy munkánkba civil szervezeteket, helyi beszélőket és egyéb érdekképviseleti szerveket is bevonjunk.

A projekt három évig tart majd, a kezdés 2010 januárjára várható.

A résztvevők és fontosabb tagok listája